Processzorok
fejlődése, működése
(Intel 80486-ig)
Intel
4004
Az Intel 4004-es egy 4 bites CPU, amit az Intel vállalat adott ki 1971-ben. Ez volt a második teljes, egy lapkára épített CPU (ezt megelőzte a Texas Instruments TMS 1000-es mikrovezérlője), azonban ez volt az első kereskedelmi forgalomba került mikroprocesszor. A 4004-es már a 10 mikrométeres szilíciumkapus PMOS technológiát alkalmazta, és 29000 számítást volt képes elvégezni egy másodperc alatt.
Története és leírása
„A szilíciumkonstrukció a lényege az első mikroprocesszornak.” – Federico Faggin.
A mikroprocesszorok feltalálása előtt már ismert volt azok architektúrája és
logikai terve, az azonban még nem, hogyan kivitelezhető egy mikroprocesszor
szilíciumban.
A 4004-es 16 lábú CERDIP tokozásban jelent meg 1971. november 15-én. A 4004-es
az Intel első számítógépprocesszora. (A cég korábban félvezető memóriachipeket
gyártott.)
A chip fő tervezője Federico Faggin és Ted Hoff volt az Intel részéről, és Sima
Maszatosi a Busicomtól. Eredetileg a Japán Busicom cégnek készítették az általuk
gyártott számológépekhez. A 4004-eshez egyedi támogató chipek is készültek.
A 4004-es áramköre 2300 tranzisztorból épül fel, és a következő évben az első 8
bites mikroprocesszor követte, a 3300 tranzisztoros 8008-as (és a 4040, az
átdolgozott 4004-es). Az Intel negyedik mikroprocesszora, a 8080 indította el a
mikroszámítógépek forradalmát.
2006. november 15-én, az Intel 4004 35 éves évfordulóját az Intel úgy ünnepelte,
hogy kiadta a chip vázlatát, az elkészítésének részleteit, és a felhasználói
kézikönyvet.
Az Intel 4004 néhány technikai adata:
• Maximális órajel: 740 kHz.
• 4 bites BCD aritmetikát támogató ALU
• Utasításciklus: 10,8 µs (8 órajelciklus / utasításciklus)
• Utasítás-végrehajtás ideje: 1 vagy 2 utasításciklus (10,8 illetve 21,6 µs),
46300–92600 utasítás másodpercenként.
• Különálló program- és adattárolók. A Harvard architektúrával ellentétben,
amelyben az adatok és a programkód külön buszokon közlekednek, a 4004-esben a
kivezetések számának alacsonyan tartása érdekében egyetlen multiplexelt 4 bites
buszt alkalmaztak az alábbi adatok átvitelére:
-12 bites címek
-8 bites utasítások
-4 bites adatszavak
• Utasításkészlete 46 utasítást tartalmaz (41 db 8 bites, 5 db 16 bites).
• Regiszterkészlete 16 regisztert tartalmaz, 4 bites mind.
• Belső függvényverme 3 szint mély.
Kiegészítő chipek:
• 4001: 256 byte ROM, és egy beépített 4 bites I/O kapu.
• 4002: 40 byte RAM, és egy beépített 4 bites output kapu. A chip RAM része 4
regiszterbe szerveződött, amely 20 darab 4 bites szóra tagolódik:
-16 adatszóra
-4 státuszszóra
• 4003: 10 bites párhuzamos output léptető regiszter, a billentyűzet, nyomtató
stb. vizsgálatára.
• 4008: 8 bites cím retesz az alapvető memória chipekhez való hozzáféréshez, és
egy beépített 4 bites chipválasztó és I/O kapu.
• 4009: Program- és I/O hozzáférés-konverter az standard memória és I/O
chipekhez.
Érdekességek
• Az Intel 4004-ről azt mondták, hogy az ENIAC-hoz, az 1946-os
szuperszámítógéphez hasonló, amely 27 tonnát nyomott és 167 m2-nyi területet
foglalt el – tehát az ENIAC kb. tizennégymilliószor akkora területet foglalt,
mint a 4004, annak 12 mm2-es lapkaméretével összehasonlítva.
• Egy legenda szerint a Pioneer–10 űrszondában, amely az első volt, ami
sikeresen elhagyta a Naprendszert, Intel 4004-es mikroprocesszort használtak.
Dr. Larry Lasher az Ames Research Center-től azt nyilatkozta, hogy a Pioneer
fejlesztő gárdája valóban kiértékelte a 4004-est, de „túlságosan újszerű volt
abban az időpontban, hogy beletervezzék az egyik Pioneer projektbe”
Eszközök Intel 4004-gyel "hajtva":
Busicom 141-PF
Történelem Működés Kronológia 4004 4040 8008 8080 8085 8086 8088 80186 80286 80386 80486